Cél az OT minősítés! Az OT minősítés célja, hogy a hazai oldtimer, veterán korú autók megőrzésre kerüljenek, valamint ezen histórikus járműveken keresztül bemutathatóvá váljanak a kor technikai és műszaki jellemzői bárki számára. Az OT minősítés során, a minősítő szakemberek nagyon szokták szeretni, ha a szokásos dokumentumok mellett, korabeli, műszaki, gyártási dokumentációkat is tud a tulajdonos bemutatni. Például: szervizkönyv, gyári használati útmutató, korabeli karbantartási utasítások, reklám anyagok stb. Illetve az is jól mutat, ha feltudunk mutatni gyári kiegészítőket, esetleg akkoriban rendelhető extra kiegészítőket (pl.: napfénytető, rádió, speciális ülés stb.) Fontos megjegyezni, hogy minden ilyen kiegészítőt, tartozékot stb. nekünk kell majd bizonyítanunk a vizsga során, hogy a vizsgált gépjárműhöz tartozott, illetve tartozhatott anno.
Mivel a karosszéria még várat magára és nem nagyon tudok mit csinálni már, így a felszabadult szabad időmben elkezdtem kutatni a netet, hogy anno az R5-ösökhöz milyen gyári kiegészítők, dokumentumok, dokumentációk voltak elérhetők, illetve milyen gyári tartozékai, kötelező felszerelései voltak egy 1983-as Renault 5 Alpine Turbónak.
Kezdjük a kötelező gyári tartozékokkal. Első és talán a legfontosabb a pótkerék, aminek az érdekessége, hogy nem a kalsszikus “turbina” alufelni volt, hanem egy egyszerű lemezfelni, piros felirattal.
A másik, a pótkerékhez szervesen kapcsolódó kiegészítő az emelő és a kerékkulcs, hiszen hiába a pótkerék 🙂 ha nem tudjuk felemelni és kicserélni a defektes kerekünket. A kerékkulcs felújításával egyszerű dolgom volt, rozsdátalnítás és zsírtalanítás után kapott egy gyönyörű cinkbevonatot, így akár máris mehetne a csomagtartóba a helyére. Az emelővel nehezebb dolgom volt, hiszen közel 40 éves pályafutása alatt nem sok karbantartást kapott, elég gatya állapotban jutotta hozzá, de még bőven menthető volt! Szétszedtem és a régi festék és rozsda eltávolítása után kapott egy gyönyörű új festék bevonatot, majd minden forgó alkatrészét zsírba raktam és összeszereltem. Nem volt nagy kihívás, de a fotók mutatják mennyire megérte, nagyon látványos lett a végeredmény.

A mai modern autóknak már nem is állandó tartozéka, de a 70-es 80-as években még az volt, sőt a közelmúltig még Magyarországon a rend biztos őrei is szivathattak, ha nem rendelkeztél vele: az a bizonyos izzókészlet. A korabeli gyári Renault 5-ösökhöz, egy nagyon vagány spéci sárga MAZDA feliratú dobozban kaphattuk meg a kis H4-es készletünket (katalógus.sz.: 77 01 201 049). Miért MAZDA ha Renault kérdezhetné a figyelmes olvasó? A történet 1909-ben Amerikában kezdődött, amikoris a Mazda márkanév a General Electric (GE) által bejegyzett védjegyoltalom alatt álló izzólámpák neve volt. A nevet 1909 és 1945 között használta az Egyesült Államokban a GE és a Westinghouse. A Mazda márkájú izzókat 1945 után még évtizedekig (2012-ig) gyártották az Egyesült Államokon kívül így Európában is. A cég az Ahura Mazdával, a zoroasztrianizmus transzcendentális és egyetemes istenével való kapcsolata miatt választotta ezt a nevet, akinek a neve az avesztai nyelven: a bölcsesség fényét jelenti. 1909-ben a Mazda nevet a wolfram izzószálas izzóra hozták létre. A GE 1909-től kezdődően forgalmazta az izzókat ezzel a védjeggyel. A GE úgy hirdette a védjegyet, mint a kiszámítható teljesítményű és várható élettartamú volfrámszálas izzókat. A GE a Mazda nevet, a foglalatméreteket és a wolframszálas technológiát más gyártóknak is licencelte, hogy szabványt alakítson ki a világításra vonatkozóan. Az izzókat hamarosan számos gyártó értékesítette a GE által licencelt Mazda néven, köztük a brit Thomson-Houston, a japán Toshiba és a GE legfőbb versenytársa, a Westinghouse is. – forrás: https://en.wikipedia.org/ Ennyit a MAZDA név eredetéről, végül az ebayről hozzám került a sárga kis csoda doboz a hungarocell béléssel együtt, nekem csak annyi dolgom volt vele, hogy feltöltsem izzókkal és biztosítékokkal, hogy ha majd bajba kerülnék az út szélén, gyorsan tudjak izzót cserélni ha kell.

A kesztyűtartók mélyén sokszor bújtak meg a szervizkönyvek és használati utasítások, melyekből az ebay-en sikerült 1-1 eredetit hibátlan példányt beszereznem. Érdekesség, hogy 1983-ban volt Magyarországon hivatalos Renault márkaszerviz!!! Igaz összesen csak kettő, és az is csak Budapesten, de volt! 🙂

Ma már viccesnek hat, de a 80-as évek elején még nagy szó volt, és luxus számba ment, ha volt az autóban rádió, nem beszélve az autósrádiómagnóról. Ezek a régi mechanikus autósmagnók, kihalt ősi dinoszauroszok voltak a mai csoda érintőképernyős fedélzeti Bose vagy Harman Kardon rendszerek ősei voltak. A 80-as években két nagy gyári beszállítója volt a Renaultnak a Philips és a Blaupunkt. De, hogy a birtokomba került Renault CTR 55 fantázianevű, gyári kazettásfejegységet ki gyártotta, sajnos nem tudom. Amennyit tudok róla, hogy korhű, eredeti Renault (katalógus.sz.: 77 01 378 207), Japánban gyártották, valószínűleg autóban sosem volt, hibátlanul működik és már alig várom, hogy bekerüljön az autóba.

A gyári adatok:

  • LW, MW, UKW Stereo (FM Stereo)
  • automatikus FM hangolású AFC forgalmi dekóder az állomások és közlemények azonosításához
  • fokozatmentes hangszínszabályozás
  • hangerő gomb
  • sztereó egyensúly szabályozás
  • oda-vissza játszós kazettás rendszer
  • 2 x 5 W szinuszos teljesítmény

By Sanci

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Chinese (Simplified) Chinese (Simplified) English English French French German German Hungarian Hungarian Italian Italian